Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts with Thumbnails

~Cserhát-táj múltja kiállítás~tárlószekrények~II. szoba~2012.07.03~

Author: Martha / Címkék:

II. SZOBA
5. TÁRLÓSZEKRÉNY
A köznemesség felemelkedése
Rád
Csői András fiainak birtokrészét cserével Rádon Garai Miklós nádor szerzi meg 1422-ben.
Csővár
Cső község középkori tulajdonosa a Csői család, őse szintén királyi vitéz lehetett. Vára a 15. század közepén a Hunyadi-rokonságba tartozó Ráskay család kezére kerül, mint zálogos királyi birtok. Még Mátyás király életében adományul kapja fia, Corvin János. A király halála után 1000 aranyért eladja Ráskay Balázsnak és fiának, Tamásnak.
Penc
Penczi Erős András kapja Pencet adományul Károly Róberttől vagy I. Lajostól. A Penczi család tagjai kétfelé osztják 1434-ben birtokukat: Alsó és Felső Pencre. Az előbbit rokonság révén a Szobi család örökli.

Feudális anarchia 1440-1460 között


Reneszánsz pastoforium
Csővár 16. szd. eleje



V. László halála után Giskra huszita zsoldosaival megszállja a felvidéki várakat, Csővárat is. Csővárból kiindulva pusztítják ellenlábasuk, a Hunyadi-párti Szilassy Vince váci püspök birtokait. Penc is áldozatul esik. Edénybe rejtett Nagy Lajos és Zsigmond-korabeli több száz ezüst dénár került napvilágra, amit ilyen rajtaütés nyomán rejthettek a földbe.


6. TÁRLÓSZEKRÉNY
Penc és környéke a két királyság határán (1526-1541)
Kályhacsempe közepe
(Csővár. 15 sz.)


A Penczi család férfiágon Penczi Tamással 1533-ban kihal, ekkor Felső Pencet mind a két király eladományozza híveinek. Szapolyai János Martinuzzi Fráter Györgynek és rokonainak, Ferdinánd király viszont Penczi Krisztina férjének. Rád-Acsa sok birtokos változás után a Vay családra száll a 17. században. Csővárt Ráskay Balázs halála után Bebek, Kenderessy, Bosnyák, Koháry, Károlyi család örökli egymás után.

Török hódoltság (1541-1686)
1544-ben Vác török kézre kerül, így Rád, Kosd, Penc is. Csővár csak 1552-ben esik el, de azért a török Cső falut is adóztatja. Fennmaradtak e korból a falvak lakóinak adóösszeírásai. A török mellett a falvak földesurai is beszedték az adójukat. Krusith János csábrági kapitány bérelte Kosdot több faluval együtt: Rádot Olasz Bálint. A budai pasának tizedet adtak szőlőből és gyümölcsből. Pénzzel és egyéb szolgáltatással is tartoztak.

7. TÁRLÓSZEKRÉNY
Végvári élet
1550-ben Csővár kapitánya, Dancs Pál levelében beszámol arról, hogy két törököt elfogtak, egyiket levágták, mivel nem adta meg magát, a másikat úgy megkínozták, hogy ebbe belehalt. Előtte kivallatták a basák terveiről. Ugyanezen évben Kapitány György hollókői várnagy párviadalra kiáll Hubiár agával, Szandavár parancsnokával. Buják alatt találkoznak. Tinódi Sebestyén megénekli a viadal lefolyását. 1551-ben Ferdinánd király megengedi Thuri György sági kapitánynak, valamint két társának, Rácz Jánosnak és Dancs Pál csővári kapitánynak, hogy párviadalra kiállhatnak előkelő török vitézzel. A király egyik leveléből ismerjük a bajvívás kimenetelét: Thuri fejét vette a töröknek.

8. TÁRLÓSZEKRÉNY
Művelődési viszonyok a 16-17 században
1546 -ban készült adóösszeírások feltüntetik a papokat és diákokat. Kosd összeírásában András pap után közvetlen Benedek diák következik, aki tanító és nótárius tisztet tölthetett be. Pencen találjuk ekkor Márton papot és János diákot. Márton ha Pencről hamarosan távozott, azonos lehet azzal a nagyoroszi Márton pappal, akivel Ali budai basa üzen 1552-ben az ostromolt várba, Szondi György drégelyi kapitánynak, hogy adja meg magát. A 16. század végétől Rádon már református prédikátor működött, aki egyben tanító is. Kosdon 1612-ben református tanítót találunk. Csőváron 1669-től ismerjük a tanítók nevét. A betű eljut jobbágyainkhoz.



Reformáció, ellenreformáció a 17 században
A 16. század nyolcvanas éveiben Vác és környékén befogadják a reformáció tanítását. A váci püspök Almássy Pál (1608-1621) megindítja az ellenreformációt. A kosdi, cselőtei református jobbágyokat háborgatja református vallásuk miatt, azonban azok előbb Bocskai, majd  Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támogatását élvezik, amikor azok megfordulnak Vácon. A rádiak 1657-ben romos templomuk kijavítására Pest megyétől 25 Ft segélyt kapnak. Cső falut a század közepén, 1648-ban, új földesura, az Egry család telepíti meg felvidéki szlovák ajkú evangélikus vallású lakosokkal. Egry Márton és testvére Csővárra 1662-ben prédikátort hozott.

Megfutások, visszatérések, új fészekrakások
A változó szerencsével folyó háborúkban a visszavonuló török és felszabadító szövetséges hadak számtalanszor zaklatják, felélik a környéket. Végül ezt a lakosság úgy megsínyli, hogy 1686-95 között elhagyja a faluit, szétszéled. A Visszatérés után nagyobb erővel indul meg az ellenreformáció Kosd, Rád, Cselőte reformátusai ellen. Csővár viszont a beszállásolt német katonasággal és a szomszédos Acsa földesurával tűz össze. A csőváriak panaszukkal 1701-ben a vármegyéhez fordulnak.

Birtokosok a török hódoltság után
Rádot Vay Ádámtól a Muzslay család örökli. Pencen a Baloghy, Osztroluczky, Zsembery család számos leszármazója épít kúriát. Csőváron a Csői család leszármazottai, az Egryek lányági örökösei és a Szelényiek és Divényiek a birtokosok.
A vár birtokát Koháryaktól a Károlyiak öröklik, tőlük pedig 1731-ben a Prónayak veszik meg.
A megtelepült földesuraknak kellett gondoskodnia a török idők alatt rombadőlt vagy megroskadt templomok újjáépítéséről, amelyek a középkori templomfalak felhasználásával épültek újjá. A 17-18. sz. fordulóján épült Pencen a múzeum épülete, egykori Osztroluczky kúria. Rádon a 18. sz. közepén a Muzslay kastély a korra jellemző barokk stílusban.

9. TÁRLÓSZEKRÉNY
Kuruc mozgalmak, Rákóczi szabadságharca (1703-1711)
1703-ban megindult toborzás idején Jánossi seregében 123 főből 9, Bercsényi seregében mindössze 1 fő csővári. 1704-ben a diósjenei jobbágyok Rákóczitól kérnek segítséget, mert minden falu elpusztul:
"Szokolya, Nógrád, Nőtincs, Kosd, az karajsó helyekről a nép eloszlott szerte széjjel"
Tehát újabb futás. Rákóczitól kérnek védelmet és igazságszolgáltatást a csőváriak is, de a kurucok hatalmaskodásaival szemben, mert bizony azok között is akadtak olyanok, akik elkövettek túlkapásokat.
Divini István, aki Egry Márton unokájának férje később, részt vesz a szabadságharcban. Tőle származik az 1707-ben keletkezett katonaénekeket tartalmazó kódex.

Megalkuvás a szabadságharc után
Rákóczi szabadságharcának bukása után a fejedelemmel együtt Lengyelországba bújdosott udvari marsallja, Rád földesura, Kuruc Vay Ádám. Ott nyomorog, s végső ínségében Mányoki Ádám festőművész-képírótól kér kölcsön 200 aranyat. Fia is úgy tudott csak hazatérni, hogy neki is adott 10 aranyat. Ifj Vay Ádám itthon Habsburg-hűségre tér, katolizál, letelepszik Rádon. 1728-ban elveszi a református jobbágyaitól a templomot, prédikátorukat elűzi.
Az ellenreformáció sújtja a kosdi református jobbágyokat is, hasonlóan elveszi a templomot, papjukat üldözik.

Lőportartó szaru (Penc, 17 szd.)

Telepítő-vándormozgalom (1693-1790)
Puszta-Penc az 1720-as évektől majorsági cselédekkel újjátelepül. Pencen 1749-ben felvidéki zsellérekkel nagyobb számban megtelepszenek. Rádra szintén érkeznek szlovák ajkú lakók, Kosdra pedig mintegy 60 német családot hoznak. A vándormozgalom 100 évig tart az 1690-es évektől. Rádról több család elszökött az Alföldre, Jászságba. 1780 táján Pencen volt olyan év, amikor 80 fő jött s ugyanannyi távozott.

Kályhacsempe koronás oroszlánnal
Csővári csárda, 18. század



A II. szobában a tárlószekrényekben láthatókon kívül az alábbiak kerültek kiállításra

A szoba közepén faragott szekrény a 19. századból.
Úrasztala, készült 1843-ban, Bethlen Rozália adományozta a kosdi református egyháznak.
A sarokban kandalló a rádi Muzslay kastélyból 19. szd
A falba beépítve késő gótikus ajtó szemöldökköve 1482-ből, másik vele egykorú ajtószeglet szintén Csővárból.
A falon feliratok olvashatók a várból. Ráskay Balázs királyi főlovászmester. Budavár főkapitánya vésette kőbe építkezések emlékére 1482-ben és az 1500-as évek elején.
A 9. tárlószekrény mellett a rádi Vay-Muzslay család vas levelesládája a 18. sz. elejéről.

~Zsidó-temető~ 2012.04.24.

Author: Martha / Címkék:

Utoljára 2003-ban Jakus Lajos Múzeum-igazgató-úrral tisztítottuk ki a területet



Sarjerdővel sűrűn benőtt domboldal, mely sírköveket takar.
Évtizedek óta érintetlen magányában, folyondár veszi körül a mohás síremlékeket.
A temető területe 790 n.öl, hatvannál több sírkő található itt.


Zsidó temető  Cintorinkán majd Tuskolánon


Cintorinka a latin cemeterium szóból ered, szlovákul temetőcskét jelent. Pencen a zsidó temető a Menyecske- hegy oldalában viselte e nevet mindaddig, amíg a további szőlőtelepítés ki nem szorította onnan.
Új helyet jelöltek ki számára Tuskolánon, mely magányos helyet jelent.
Cintorinkáról áthozott sírkövek 50-60 cm magas homokkőből készültek domborított vagy vésett héber felírással.



1850-1910 ig a Hantuch-család tagjai közül húszat temettek ide.
Közelükben rokonságuk, a Rosenfeld család sírjai találhatók.
 Rosenfeld Mór leánya Adél Pencen született, férje Ladány Nándor Izraelben halt meg, unokája Márta 

~akivel Szádoczki Boglárka 2000-ben találkozott Izraelben~

' tanulmányi utam során Izraelben majdhogynem elsiklottam  a legnagyobb kézzelfogható csoda mellett, amely mindvégig a szemem előtt volt. Az én élő csodám, Márta volt, a mi magyar származású izraeli idegenvezetőnk a maga egyéni és összetéveszthetetlen kalapjaival. Már majdnem az utunk végén jártunk, amikor komolyabb beszélgetésbe elegyedtünk. Az ismerkedés alapsémáit követve megérkeztünk egészen lakóhelyemig Pencig... Az ismerősen csengő név hallatára felcsillant a mi Mártán szeme. Elmondta, hogy milyen régtől is várt már erre a bizonyos pillanatra, amikor ebből a kicsi és másoknak talán jelentéktelennek tűnő de számára nagyon is jelentős faluból valaki hírt hoz. Hiszen nem kisebb kötelék fűzte őt Penchez mint édesapja és nagyapja Ladány Nándor és Dénes emléke, akik a zsidó üldöztetések során Izraelben találtak menedéket...'

A két család asszimilálódására mutat, nemcsak írásaikban használták kizárólag a magyar nyelvet, de sírköveiken is a hagyományos héber alatt előbb németül, majd magyarul vésették életrajzi adataikat.


Hantuch Jakab fekete gránit sírköve jelképe volt a temetőnek, amikor a dombtetőn délutánonként rásütött a lemenő napsugár, a gránitkő tűzben izzott. Egyszer ez a csodálatos látvány a sírkővel és a díszes vaskerítéssel együtt eltűnt...

A sírkövek megmentése történelmi múlton túl kegyeleti és műemléki feladat a jövőre.

~Cserhát-táj múltja kiállítás~tárlószekrények~ 2012.03.29

Author: Martha / Címkék: ,


 

I. SZOBA
1. Tárlószekrény

Őskőkor
A legrégibb emberi nyomokat Pencen és környékén a jégkorszakból találjuk. A Naszály tövében régibb kőkori 25-30 ezer éves ún. gravetti kultúra kőeszközei, a jégkor végéről pedig mammut agyarak kerültek a felszínre. A kosdi Násznép-barlang és a csővári Uhu-barlang az ősember lakóhelyei lehettek.

Újkőkor ( ie.3000 táján)
 a Penchez tartozó Sügyi-puszta területén és Rád-Kosd között rövidebb ideig az ún. vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó, kezdetleges földműveléssel foglalkozó nép lakott. Edényeik szalagdíszes, kottafejes díszítésűek.

Újkőkori szalagdíszes edény Penc, Sügyi-puszta


Rézkorszak (ún. péceli kultúra (ie. 2150-1900)
 népének emléke Pencen az egykori Öregtábla határrészen (mely a mai Kispenc v. Alsópenc település) a múzeumépület telkén, Körtvélyesben és Kosd határában fordul elő.

Korai bronzkorszak(ie. 1900-1500)
 leleteiben Penc környéke nagyon gazdag. Az ún. hatvani kultúra képviseli Rádon. Magashegy és Bangor két hatalmas földvára és hozzájuk tartozó települések, temetők, itteni több száz évi tartózkodásukat bizonyítja. Földműveléssel, állattenyésztéssel, vadászattal foglalkoztak. A fokozódó termelés egymás közötti torzsalkodáshoz vezetett, és védekezésül megerősített földvárakat alakítottak ki a környék arra alkalmas hegyeiből.

Bronzkori lándzsaöntő minta
Rád, Bangorhegy

                                         


2/a kockavitrin a szoba közepén
Bronzkori sír mellékletei a rádi Magashegy alatti temetőből.

2. Tárlószekrény

Középső bronzkor
idején az un. füzesabonyi kultúra népe élt Pencen a Mocsolyák-dűlőben, az Alsópenci völgyben és temetőjük a Rumanyi pincesoron lehetett, ahonnan hamvasztásos temetkezés urnái kerültek napvilágra.

Vaskor (ie. VI. sz.)
 Penc területén megtelepszenek a szkíták. A Kárpát-medencében először itt élő lovas nomád nép ez. Edényeiket már korongon készítik. Pencen a Hosszúvölgyben kisebb vasolvasztójuk, a Felsőpenci utca helyén és a Bok-hegy oldalában telepük, valahol a közelben pedig temetőjük volt. Pencről származik az egyik legkiemelkedőbb leletük: szkíta kard.

Szkíta kard markolata Penc




Kelták(ie.400- isz.-ig)
 a vaskor legelterjedtebb népcsoportja ezen a tájon. Temetőjük Csőváron, Kosdon és Pencen /Bok-hegyen és Barinán) került elő. Fejlett földművelést, állattenyésztést, ipart űztek. Vasművességük kiemelkedő. Temetkezésük csontvázas vagy urnasíros. Ékszereik szépen megmunkáltak, fegyvereik vasból készültek, edényeik korongoltak.


Kelta fibula Csővár


Kelta állatfejjel díszített edényCsővár
Kelta övszíj bronzdísze Penc, Bokorhegy



3. Tárlószekrény
Kelta edények

Római-hun kori germánok(2-4 sz.)
 A 3 század végétől Penc környékén Rád-Kosd határrészén germán törzsek éltek a mai Tord-árka területén s nemegyszer római zsoldban védik Pannonia határát a Duna-kanyarban és északról betörő 'barbárokkal' szemben.

Avarok (6-9sz.)
 Lovas nomád nép. Két temetőjük -korai és későbbi- amely újabb felfogás szerint lehet korai magyar is, Rád településen található a Magashegy alatt és Újtelken a Bocskay és Sallai utca területén. Telephelyüket Csőváron az Aranyhegy alatt sejtjük.

4. Tárlószekrény

Honfoglaló magyarság (896-970)
Penc és környékén a honfoglalás után Árpád társfejedelmének Kurszánnak szabad pásztorai szálltak meg. Temetkeztek a rádi Kishegyen és a penci Bok-hegyen, kb 950 táján. A sírokban gazdag leletanyagot találunk, lovastemetkezések is előfordultak. Részvételüket a nyugati kalandozásokban pénzleletek bizonyítják.

Avar edény és nő tűtartója Rád


Honfoglalás kori kengyel Rád, Kishegy

Honfoglalás kori férfi fülbevaló Penc, Bokorhegy



Kora-középkori szállásbirtokok(10-11 század)
 Legkorábbi a 10 sz-ból eredő penci telep és temető. A korabeli köznép hátra hagyott emléke. Temetőjük Pencen a Tuskolánon, telepük ugyanott és az alsópenci Határszilfa környékén, az egykori Öregtáblán terült el.
Kosd megszállása is a honfoglalás utáni időre tehető. Kond fia, Kosid /Kosd/ járt Árpád fejedelem követeként Szvatopluk morva fejedelemnél.

Középkori falutelepülések
Duka, Rád, Penc, Csővár vidéke később királyi birtok, adományként királyi vitézek kapják. Így kaphatta meg a Zách család Duka, Rád, Cső, Acsa birtokait. 1200-ban Kosdot a váci püspök birtokolja, ugyanakkor Penc is szerepel oklevélben, tulajdonosát nem ismerjük. Kosd szomszédságában Kéménd is templomos hely. Kálmán király pénze került elő -az 1100-as évek elejéről- egyik sírjából. Cselőte, Naszály, Sűgyi szintén faluk voltak a középkorban Penc, Rád, Kosd, Cső szomszédságában.

Tatárjárás(1241-42)
 1241 Virágvasárnapján a tatárok elpusztítják Vácot és vele együtt a környéket is felperzselik. A falvak lakossága a közeli erdőkbe menekül. A tatárjárás után kezdődött Cső vár építése. A várban talált 1250-es évek elején vert IV. Béla dénárja ennek egyik dokumentuma.

A feudalizmus virágkora (13-14.sz)
Környékünkön az említett Zách nemzetség mind nagyobb területet birtokol. Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára áll Zách Felicián. A trencséni csatavesztés után azonban átpártol a király oldalára. 1330 április 17-én azonban Zách Felicián Visegrádon a királyi család ellen merényletet követ el. Egyedül a rádi és acsai Zách nembeli Berend alispán fiai kerülik el a királyi bosszút. A merénylet után 1330-ban Károly megtámadja Bazarád havasalföldi vajdát. Seregével együtt tőrbecsalják. A király familiaresei, meg Berend fia, Márton mentik meg életét. 1347-ben Acsai Berend fiai Márton, Berend és Gergely osztozik ősi birtokán Acsán és Rádon.

Középkori építmények
Mind a négy község a középkorban templomos hely. Csővár középkori templomára utal egy konzol, mely a mai templomtorony oldalában látható befalazva. Rajta a kőfaragó önarcképe látható.
Pencen a 14. sz-ban épült templom. 
A Kosd Árpád-kori templomának restaurálását most végezteti az Országos Műemléki Felügyelőség.
Berend ispán kúriája Acsán a 14. sz-ban állt, kapuőrző oroszlánjai a penci múzeum kőtárában láthatók.
A Penczi család kúriája, mely a múzeum mögött állt, állítólag 1300-ban épült. A múlt században lebontották.

~Csővár~vár 2012.03.12.

Author: Martha /



Csővár keletkezése összefügg a tatárjárással. Bebizonyosodott ugyanis hogy a mongolok támadásával szemben csak erődített helyek nyújthatnak biztos védelmet.
IV. Béla maga is jó példával járt elöl a várépítkezésben és a főurakat sem kellett erre ösztökélni. Ekkor épült ki a Balaton menti és a nógrádi várrendszer.
Utóbbinak lett legdélibb erőssége Csővár. Építése több megszakítással 1250-1400 között történhetett, a Maglód nemzetségtől származó Csői és Nézsai család részéről, melyeknek eredete a honfoglalás korára nyúlik vissza.
Oklevélben 1389-ben találkozunk először a Csői (de Chew) és a Nézsai (de Nysa) családokkal.
1541-ben Buda elfoglalása után mind közelebb kerül a hódoltság Csővárhoz. 1544-ben elesik Vác és Nógrád. Csővár védelmére 1530-40 között még Bebek Ferenc rondella építésével erősített, de mint később Drégely esetében is bebizonyosodott, ágyútűz ellen ilyen hegyi várak nem védhetők hosszabb ideig. Csővár sem épült tovább, hanem elővédnek és a környék szemmel-tartására szolgált.



1.Nagytorony                                                 16. Ciszterna
2. Kápolna                                                    17. Pincelejárat (fölötte erkély)
3. Kápolna                                                    18. Elővéd
4. Bejárat a palotába                                      19. Vadászház a 18. sz.
5. Szoba                                                                (kisded nyaralóvá átalakítva)
6. Szoba                                                        20. Erdész figyelő 19. sz.
7. Fűtőfülke (fürdő?)                                       21. Külső vár kapuja és falai
8. Szoba                                                        22. Kistorony 1482-ből
9. Lovagterem (alatta-pince)                             23. Középvárfal
10. "                                                             24. Rondella
11 .Félköríves torony                                       25. Kerektorony a rondellában
12. Szoba                                                      26. Északi kerítőfal
13. Raktár                                                     27. Keleti kerítőfal őrtornya                                                                   
14. Raktár
15. Konyha                                      28. Déli kerítőfal




 Kisebb méretű lovagvár építésére alkalmas terepnek kínálkozott egykor Cső falu felett a 100 méternél is magasabban kiemelkedő sziklabérc fennsíkja.
Déli oldalról biztos védelmet ígért a csupán a sziklaperemre épített mellvéd fallal, három oldalról pedig a védelmet a hely fennsíkjától árokszerű falszorossal lehetett biztosítani.
Ugyanott a lejtős domboldal végigpásztázható a várfalakról.
A vár alaprajza alkalmazkodott a terephez, Kelet-nyugat irányban terjeszkedhetett az aránylag lapos fennsíkon. Teljes felépülésének korában a belső várból, vagy palotából állt, mely nagyjából téglalap alakú /45x22 m/. Ezt félkörben körülveszi a sziklába vésett falszoros és az azt kerítő középvárfal, ezen kívül a várpástot alacsonyabb külső falgyűrű kerítette. Az egész építmény a belsőtornyos vártípusok közé tartozik. 


~Sándorfalvi Sándor képzőművész Penc szülötte~ 2012.03.06

Author: Martha / Címkék:

~Sándorfalvi Sándor: Petőfi a Penci szüreten~   


(1914-2010)


A világháború már négy esztendeje dúl, az ország anyagilag kimerült. Polgáraitól az állam kér hadikölcsönt, majd a háború után visszafizeti. Simonics János penci kőműves is jegyez: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1948. dec 31-én 450 Korona hadikölcsönről, 6 %-os kamatáról elismervényt ad, ezt egy év múlva megismétli. 
A háború közben elveszett  a hadikölcsönbe adott sok millió, mert a pénzük is értéktelenné vált.

Simonyik János és családja megsínyli a nehéz időket. Felesége községi bába. Kisfiukat nem tudják taníttatni középiskolában, hiába szeretnék. A gyermek érdeklődése egyébként a festészet iránt is megnyilvánul. Saját hajából ecsetet készít, azzal próbál festegetni. Alig járta ki az elemi iskolát, a községházán kisbírónak alkalmazzák. Közben festeget, másolgat képeket.
Alig múlt 15 éves a község jegyzője Schéda László felfigyel a fiú tehetségére, mindent megtesz, hogy a Képzőművészeti Főiskolára fölvegyék, de iskolai végzettség nélkül ez nem sikerül. Sándor is pályát választ, Újpestre kerül műbútorasztalos mesterséget tanul,. Úgy gondolja, ha Munkácsy Mihály asztalosinasból lett világhíres festő, példaképnek tekintheti. Újpesten Krivácsi Szűcs György festő szabadiskoláján kezdett a képzőművészettel megismerkedni 1940-ben. Festményei ismerősei körében megbecsültek, de úgy érzi, csalódott elképzeléseiben. Érdeklődése másfelé fordul: verseket írogat és zenével, zeneszerzéssel foglalkozik: vallásos ifjúság között Újpesten maga is hívükké válik baptista gyülekezetben. Közben a világháború sodrásába kerül. Egyszer csak ismét elővesz az ecsetet. Addig évekig csak szemlélte mások művészi munkáját és magába szívta azok festésének technikáját. Ekkor maga is arra az elhatározásra jutott, hogy ugyanazt maga is meg tudja tenni. 
Életének új színterén Székesfehérvárott, képzőművészeti körben ismét új világ nyílik meg előtte, ott fejlődött tovább. Amire vágyott ifjúkorában, nem  kerülhetett a Képzőművészeti Főiskolára, autodidakta módon eléri, hogy a Képzőművészeti Szövetség tagjai sorába felvette. Utána megnyílt a lehetőség, hogy szabadon rendezhetett tárlatot, kiállíthatta alkotásait. Így lett elsősorban befogadott városának, Székesfehérvárnak ismert, megbecsült képzőművésze.

Penc hasonlóan felhasználta szülöttének tehetségét és a helyi Petőfi-kultusz ápolására megfestette vele a költő penci látogatásait:

1835-ös karácsonyi vakációra érkező aszódi diákok kalandos útját, felborult szekerüket a Hárs-völgyben.
1838-as szüreti vakációját Pencen, Menyecskehegyen írt versének helyszínét.

Sándor immár volt családi nevét felcserélte kétszeresen Sándorfalvi lett és így szignálhatta minden alkotását. Példaképe Munkácsy Mihály megélt 56 évével világhíres maradt, Sándor harminc évvel meghaladva, még életének hátralévő esztendeit használja fel egészséggel művészete kiteljesedésére, míg kezéből ki nem hull az ecset.
(Lejegyezte: Jakus Lajos Penc, 2002)

~ Cserhát-táj múltja kiállítás~ 2012. 02 14.

Author: Martha / Címkék:

A kiállítás hat helységben és az udvari kőtárban látható, az alábbi elrendezésben


Előszoba: Mindenkor ideiglenes időszaki kiállításnak fenntartva.

Konyha: Falusi konyha sütőkemencével, tűzhellyel, konyhaeszközök bemutatása. A tárlóban helyi régi néprajzi anyag látható.

I. szoba: Kőkortól a tatárjárásig bezárólag a környék nagyon gazdag régészeti emlékeinek bemutatása.

II. szoba: A magyar középkor, török hódoltság, kuruc-szabadságharc emlékei.

III. szoba: Községeink gazdasági életének fejlődése a 18. századtól földművelés, állattartás, bányászat, ipar. 1848-49 szabadságharc, Ferenc József kor, I-II világháború, Tanácsköztársaság ideje.

IV. szoba: Írók, költők, művészek kapcsolata községeinkkel. Felszabadulás, újjáépítés 1945-től napjainkig

~Cserhát-táj-falumúzeum 60 éve II.~ 2012.02.13.

Author: Martha / Címkék:


... Berendezést az Igazgatóság biztosított hozzá, asztalokat, székeket. 1975-ben teljesen új kiállítástárlókat kapott a múzeum. A Minisztérium Kiállításrendező Csoportja pedig az állandó Cserhát-táj kiállítást készítette el.

A múzeum melléképületének oldalfalán 20 m2 felületen elhelyezést nyert a csővári várban feltárt gótikus és reneszánsz kőanyag, Penc gótikus és barokk anyagával együtt.

Az 1980-a évek elején tervezett víztelenítése a falaknak elmaradt. Ennek következménye lett a még gyorsabb épületromlás. Elmaradt a fűtést biztosítandó gázbevezetés és az eltelt 60 év után, ezen feltételek hiányában az épület állaga csak romlott, annak ellenére, hogy védett műemlék.

A múzeum 60 éves fennállása alatt kiállításaival, előadásokkal kulturális igények kielégítését kívánta szolgálni. 1952-től 1960-ig rendszeres látogatásról vendégkönyvben statisztikát nem vezettek. 1960-2001 között a múzeum látogatóinak száma 70384 fő volt. Az állandó kiállítások mellett 1957-től 58 alkalommal rendeztek időszakos kiállítást, kihelyezett pedig 12 alkalommal volt. A múzeumvezető több száz tárlatvezetést tartott minden ellenszolgáltatás nélkül, amit a látogatók a vendégkönyvben elismerésükkel honoráltak.

1963-1977 között Penc és a környékbeli általános iskolák felső-tagozatos tanulóinak évente helytörténeti vetélkedőt tartott a múzeum és a múzeumvezető maga gondoskodott a tanulók jutalmazásáról.

A múzeum vezetője kezdeményezte a Petőfi-kultusz ápolását, így gyűjtése nyomán sikerült két Petőfi- emlék táblát avatni, egy Petőfi-obeliszket felállítani a múzeum előtt.

Javaslatára történt 1848-49 évi szabadságharc penci vörössipkás honvédjének emlékkövet állítani ugyancsak a múzeum előtt.

Javaslatára történt Evva Lajos emléktáblájának avatása emlékkiállítással egybekötve.

A múzeummal összefüggően irodalmi tevékenység  a múzeumvezető részéről megjelentetett (Petőfi-kultusz ápolása mellett) a költő és családjáról 15 tanulmány készült. A múzeum 4 községéről pedig monográfia:

Rád községről 1998-ban
Csővár 2000-ben
Penc 2002-ben
Kosd községé is elkészült - más kapott megbízatást

Rose & antique

Loading...
Related Posts with Thumbnails

Keresés ebben a blogban

Betöltés...

Rendszeres olvasók