Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts with Thumbnails

~Cserhát-táj múltja kiállítás~tárlószekrények~ 2012.03.29

Author: Martha / Címkék: ,


 

I. SZOBA
1. Tárlószekrény

Őskőkor
A legrégibb emberi nyomokat Pencen és környékén a jégkorszakból találjuk. A Naszály tövében régibb kőkori 25-30 ezer éves ún. gravetti kultúra kőeszközei, a jégkor végéről pedig mammut agyarak kerültek a felszínre. A kosdi Násznép-barlang és a csővári Uhu-barlang az ősember lakóhelyei lehettek.

Újkőkor ( ie.3000 táján)
 a Penchez tartozó Sügyi-puszta területén és Rád-Kosd között rövidebb ideig az ún. vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó, kezdetleges földműveléssel foglalkozó nép lakott. Edényeik szalagdíszes, kottafejes díszítésűek.

Újkőkori szalagdíszes edény Penc, Sügyi-puszta


Rézkorszak (ún. péceli kultúra (ie. 2150-1900)
 népének emléke Pencen az egykori Öregtábla határrészen (mely a mai Kispenc v. Alsópenc település) a múzeumépület telkén, Körtvélyesben és Kosd határában fordul elő.

Korai bronzkorszak(ie. 1900-1500)
 leleteiben Penc környéke nagyon gazdag. Az ún. hatvani kultúra képviseli Rádon. Magashegy és Bangor két hatalmas földvára és hozzájuk tartozó települések, temetők, itteni több száz évi tartózkodásukat bizonyítja. Földműveléssel, állattenyésztéssel, vadászattal foglalkoztak. A fokozódó termelés egymás közötti torzsalkodáshoz vezetett, és védekezésül megerősített földvárakat alakítottak ki a környék arra alkalmas hegyeiből.

Bronzkori lándzsaöntő minta
Rád, Bangorhegy

                                         


2/a kockavitrin a szoba közepén
Bronzkori sír mellékletei a rádi Magashegy alatti temetőből.

2. Tárlószekrény

Középső bronzkor
idején az un. füzesabonyi kultúra népe élt Pencen a Mocsolyák-dűlőben, az Alsópenci völgyben és temetőjük a Rumanyi pincesoron lehetett, ahonnan hamvasztásos temetkezés urnái kerültek napvilágra.

Vaskor (ie. VI. sz.)
 Penc területén megtelepszenek a szkíták. A Kárpát-medencében először itt élő lovas nomád nép ez. Edényeiket már korongon készítik. Pencen a Hosszúvölgyben kisebb vasolvasztójuk, a Felsőpenci utca helyén és a Bok-hegy oldalában telepük, valahol a közelben pedig temetőjük volt. Pencről származik az egyik legkiemelkedőbb leletük: szkíta kard.

Szkíta kard markolata Penc




Kelták(ie.400- isz.-ig)
 a vaskor legelterjedtebb népcsoportja ezen a tájon. Temetőjük Csőváron, Kosdon és Pencen /Bok-hegyen és Barinán) került elő. Fejlett földművelést, állattenyésztést, ipart űztek. Vasművességük kiemelkedő. Temetkezésük csontvázas vagy urnasíros. Ékszereik szépen megmunkáltak, fegyvereik vasból készültek, edényeik korongoltak.


Kelta fibula Csővár


Kelta állatfejjel díszített edényCsővár
Kelta övszíj bronzdísze Penc, Bokorhegy



3. Tárlószekrény
Kelta edények

Római-hun kori germánok(2-4 sz.)
 A 3 század végétől Penc környékén Rád-Kosd határrészén germán törzsek éltek a mai Tord-árka területén s nemegyszer római zsoldban védik Pannonia határát a Duna-kanyarban és északról betörő 'barbárokkal' szemben.

Avarok (6-9sz.)
 Lovas nomád nép. Két temetőjük -korai és későbbi- amely újabb felfogás szerint lehet korai magyar is, Rád településen található a Magashegy alatt és Újtelken a Bocskay és Sallai utca területén. Telephelyüket Csőváron az Aranyhegy alatt sejtjük.

4. Tárlószekrény

Honfoglaló magyarság (896-970)
Penc és környékén a honfoglalás után Árpád társfejedelmének Kurszánnak szabad pásztorai szálltak meg. Temetkeztek a rádi Kishegyen és a penci Bok-hegyen, kb 950 táján. A sírokban gazdag leletanyagot találunk, lovastemetkezések is előfordultak. Részvételüket a nyugati kalandozásokban pénzleletek bizonyítják.

Avar edény és nő tűtartója Rád


Honfoglalás kori kengyel Rád, Kishegy

Honfoglalás kori férfi fülbevaló Penc, Bokorhegy



Kora-középkori szállásbirtokok(10-11 század)
 Legkorábbi a 10 sz-ból eredő penci telep és temető. A korabeli köznép hátra hagyott emléke. Temetőjük Pencen a Tuskolánon, telepük ugyanott és az alsópenci Határszilfa környékén, az egykori Öregtáblán terült el.
Kosd megszállása is a honfoglalás utáni időre tehető. Kond fia, Kosid /Kosd/ járt Árpád fejedelem követeként Szvatopluk morva fejedelemnél.

Középkori falutelepülések
Duka, Rád, Penc, Csővár vidéke később királyi birtok, adományként királyi vitézek kapják. Így kaphatta meg a Zách család Duka, Rád, Cső, Acsa birtokait. 1200-ban Kosdot a váci püspök birtokolja, ugyanakkor Penc is szerepel oklevélben, tulajdonosát nem ismerjük. Kosd szomszédságában Kéménd is templomos hely. Kálmán király pénze került elő -az 1100-as évek elejéről- egyik sírjából. Cselőte, Naszály, Sűgyi szintén faluk voltak a középkorban Penc, Rád, Kosd, Cső szomszédságában.

Tatárjárás(1241-42)
 1241 Virágvasárnapján a tatárok elpusztítják Vácot és vele együtt a környéket is felperzselik. A falvak lakossága a közeli erdőkbe menekül. A tatárjárás után kezdődött Cső vár építése. A várban talált 1250-es évek elején vert IV. Béla dénárja ennek egyik dokumentuma.

A feudalizmus virágkora (13-14.sz)
Környékünkön az említett Zách nemzetség mind nagyobb területet birtokol. Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára áll Zách Felicián. A trencséni csatavesztés után azonban átpártol a király oldalára. 1330 április 17-én azonban Zách Felicián Visegrádon a királyi család ellen merényletet követ el. Egyedül a rádi és acsai Zách nembeli Berend alispán fiai kerülik el a királyi bosszút. A merénylet után 1330-ban Károly megtámadja Bazarád havasalföldi vajdát. Seregével együtt tőrbecsalják. A király familiaresei, meg Berend fia, Márton mentik meg életét. 1347-ben Acsai Berend fiai Márton, Berend és Gergely osztozik ősi birtokán Acsán és Rádon.

Középkori építmények
Mind a négy község a középkorban templomos hely. Csővár középkori templomára utal egy konzol, mely a mai templomtorony oldalában látható befalazva. Rajta a kőfaragó önarcképe látható.
Pencen a 14. sz-ban épült templom. 
A Kosd Árpád-kori templomának restaurálását most végezteti az Országos Műemléki Felügyelőség.
Berend ispán kúriája Acsán a 14. sz-ban állt, kapuőrző oroszlánjai a penci múzeum kőtárában láthatók.
A Penczi család kúriája, mely a múzeum mögött állt, állítólag 1300-ban épült. A múlt században lebontották.

~Csővár~vár 2012.03.12.

Author: Martha /



Csővár keletkezése összefügg a tatárjárással. Bebizonyosodott ugyanis hogy a mongolok támadásával szemben csak erődített helyek nyújthatnak biztos védelmet.
IV. Béla maga is jó példával járt elöl a várépítkezésben és a főurakat sem kellett erre ösztökélni. Ekkor épült ki a Balaton menti és a nógrádi várrendszer.
Utóbbinak lett legdélibb erőssége Csővár. Építése több megszakítással 1250-1400 között történhetett, a Maglód nemzetségtől származó Csői és Nézsai család részéről, melyeknek eredete a honfoglalás korára nyúlik vissza.
Oklevélben 1389-ben találkozunk először a Csői (de Chew) és a Nézsai (de Nysa) családokkal.
1541-ben Buda elfoglalása után mind közelebb kerül a hódoltság Csővárhoz. 1544-ben elesik Vác és Nógrád. Csővár védelmére 1530-40 között még Bebek Ferenc rondella építésével erősített, de mint később Drégely esetében is bebizonyosodott, ágyútűz ellen ilyen hegyi várak nem védhetők hosszabb ideig. Csővár sem épült tovább, hanem elővédnek és a környék szemmel-tartására szolgált.



1.Nagytorony                                                 16. Ciszterna
2. Kápolna                                                    17. Pincelejárat (fölötte erkély)
3. Kápolna                                                    18. Elővéd
4. Bejárat a palotába                                      19. Vadászház a 18. sz.
5. Szoba                                                                (kisded nyaralóvá átalakítva)
6. Szoba                                                        20. Erdész figyelő 19. sz.
7. Fűtőfülke (fürdő?)                                       21. Külső vár kapuja és falai
8. Szoba                                                        22. Kistorony 1482-ből
9. Lovagterem (alatta-pince)                             23. Középvárfal
10. "                                                             24. Rondella
11 .Félköríves torony                                       25. Kerektorony a rondellában
12. Szoba                                                      26. Északi kerítőfal
13. Raktár                                                     27. Keleti kerítőfal őrtornya                                                                   
14. Raktár
15. Konyha                                      28. Déli kerítőfal




 Kisebb méretű lovagvár építésére alkalmas terepnek kínálkozott egykor Cső falu felett a 100 méternél is magasabban kiemelkedő sziklabérc fennsíkja.
Déli oldalról biztos védelmet ígért a csupán a sziklaperemre épített mellvéd fallal, három oldalról pedig a védelmet a hely fennsíkjától árokszerű falszorossal lehetett biztosítani.
Ugyanott a lejtős domboldal végigpásztázható a várfalakról.
A vár alaprajza alkalmazkodott a terephez, Kelet-nyugat irányban terjeszkedhetett az aránylag lapos fennsíkon. Teljes felépülésének korában a belső várból, vagy palotából állt, mely nagyjából téglalap alakú /45x22 m/. Ezt félkörben körülveszi a sziklába vésett falszoros és az azt kerítő középvárfal, ezen kívül a várpástot alacsonyabb külső falgyűrű kerítette. Az egész építmény a belsőtornyos vártípusok közé tartozik. 


~Sándorfalvi Sándor képzőművész Penc szülötte~ 2012.03.06

Author: Martha / Címkék:

~Sándorfalvi Sándor: Petőfi a Penci szüreten~   


(1914-2010)


A világháború már négy esztendeje dúl, az ország anyagilag kimerült. Polgáraitól az állam kér hadikölcsönt, majd a háború után visszafizeti. Simonics János penci kőműves is jegyez: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1948. dec 31-én 450 Korona hadikölcsönről, 6 %-os kamatáról elismervényt ad, ezt egy év múlva megismétli. 
A háború közben elveszett  a hadikölcsönbe adott sok millió, mert a pénzük is értéktelenné vált.

Simonyik János és családja megsínyli a nehéz időket. Felesége községi bába. Kisfiukat nem tudják taníttatni középiskolában, hiába szeretnék. A gyermek érdeklődése egyébként a festészet iránt is megnyilvánul. Saját hajából ecsetet készít, azzal próbál festegetni. Alig járta ki az elemi iskolát, a községházán kisbírónak alkalmazzák. Közben festeget, másolgat képeket.
Alig múlt 15 éves a község jegyzője Schéda László felfigyel a fiú tehetségére, mindent megtesz, hogy a Képzőművészeti Főiskolára fölvegyék, de iskolai végzettség nélkül ez nem sikerül. Sándor is pályát választ, Újpestre kerül műbútorasztalos mesterséget tanul,. Úgy gondolja, ha Munkácsy Mihály asztalosinasból lett világhíres festő, példaképnek tekintheti. Újpesten Krivácsi Szűcs György festő szabadiskoláján kezdett a képzőművészettel megismerkedni 1940-ben. Festményei ismerősei körében megbecsültek, de úgy érzi, csalódott elképzeléseiben. Érdeklődése másfelé fordul: verseket írogat és zenével, zeneszerzéssel foglalkozik: vallásos ifjúság között Újpesten maga is hívükké válik baptista gyülekezetben. Közben a világháború sodrásába kerül. Egyszer csak ismét elővesz az ecsetet. Addig évekig csak szemlélte mások művészi munkáját és magába szívta azok festésének technikáját. Ekkor maga is arra az elhatározásra jutott, hogy ugyanazt maga is meg tudja tenni. 
Életének új színterén Székesfehérvárott, képzőművészeti körben ismét új világ nyílik meg előtte, ott fejlődött tovább. Amire vágyott ifjúkorában, nem  kerülhetett a Képzőművészeti Főiskolára, autodidakta módon eléri, hogy a Képzőművészeti Szövetség tagjai sorába felvette. Utána megnyílt a lehetőség, hogy szabadon rendezhetett tárlatot, kiállíthatta alkotásait. Így lett elsősorban befogadott városának, Székesfehérvárnak ismert, megbecsült képzőművésze.

Penc hasonlóan felhasználta szülöttének tehetségét és a helyi Petőfi-kultusz ápolására megfestette vele a költő penci látogatásait:

1835-ös karácsonyi vakációra érkező aszódi diákok kalandos útját, felborult szekerüket a Hárs-völgyben.
1838-as szüreti vakációját Pencen, Menyecskehegyen írt versének helyszínét.

Sándor immár volt családi nevét felcserélte kétszeresen Sándorfalvi lett és így szignálhatta minden alkotását. Példaképe Munkácsy Mihály megélt 56 évével világhíres maradt, Sándor harminc évvel meghaladva, még életének hátralévő esztendeit használja fel egészséggel művészete kiteljesedésére, míg kezéből ki nem hull az ecset.
(Lejegyezte: Jakus Lajos Penc, 2002)

Related Posts with Thumbnails

Keresés ebben a blogban

Rendszeres olvasók