I. SZOBA
1. Tárlószekrény
Őskőkor
A legrégibb emberi nyomokat Pencen és környékén a jégkorszakból találjuk. A Naszály tövében régibb kőkori 25-30 ezer éves ún. gravetti kultúra kőeszközei, a jégkor végéről pedig mammut agyarak kerültek a felszínre. A kosdi Násznép-barlang és a csővári Uhu-barlang az ősember lakóhelyei lehettek.
Újkőkor ( ie.3000 táján)
a Penchez tartozó Sügyi-puszta területén és Rád-Kosd között rövidebb ideig az ún. vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó, kezdetleges földműveléssel foglalkozó nép lakott. Edényeik szalagdíszes, kottafejes díszítésűek.
 | |||||
| Újkőkori szalagdíszes edény | Penc, Sügyi-puszta |
Rézkorszak (ún. péceli kultúra (ie. 2150-1900)
népének emléke Pencen az egykori Öregtábla határrészen (mely a mai Kispenc v. Alsópenc település) a múzeumépület telkén, Körtvélyesben és Kosd határában fordul elő.
Korai bronzkorszak(ie. 1900-1500)
leleteiben Penc környéke nagyon gazdag. Az ún. hatvani kultúra képviseli Rádon. Magashegy és Bangor két hatalmas földvára és hozzájuk tartozó települések, temetők, itteni több száz évi tartózkodásukat bizonyítja. Földműveléssel, állattenyésztéssel, vadászattal foglalkoztak. A fokozódó termelés egymás közötti torzsalkodáshoz vezetett, és védekezésül megerősített földvárakat alakítottak ki a környék arra alkalmas hegyeiből.
 |
| Bronzkori lándzsaöntő minta Rád, Bangorhegy |
2/a kockavitrin a szoba közepén
Bronzkori sír mellékletei a rádi Magashegy alatti temetőből.
2. Tárlószekrény
Középső bronzkor
idején az un. füzesabonyi kultúra népe élt Pencen a Mocsolyák-dűlőben, az Alsópenci völgyben és temetőjük a Rumanyi pincesoron lehetett, ahonnan hamvasztásos temetkezés urnái kerültek napvilágra.
Vaskor (ie. VI. sz.)
Penc területén megtelepszenek a szkíták. A Kárpát-medencében először itt élő lovas nomád nép ez. Edényeiket már korongon készítik. Pencen a Hosszúvölgyben kisebb vasolvasztójuk, a Felsőpenci utca helyén és a Bok-hegy oldalában telepük, valahol a közelben pedig temetőjük volt. Pencről származik az egyik legkiemelkedőbb leletük: szkíta kard.
 | ||||
| Szkíta kard markolata Penc |
Kelták(ie.400- isz.-ig)
a vaskor legelterjedtebb népcsoportja ezen a tájon. Temetőjük Csőváron, Kosdon és Pencen /Bok-hegyen és Barinán) került elő. Fejlett földművelést, állattenyésztést, ipart űztek. Vasművességük kiemelkedő. Temetkezésük csontvázas vagy urnasíros. Ékszereik szépen megmunkáltak, fegyvereik vasból készültek, edényeik korongoltak.
 |
| Kelta fibula Csővár |
 | |
| Kelta állatfejjel díszített edény | Csővár |
 |
| Kelta övszíj bronzdísze Penc, Bokorhegy |
3. Tárlószekrény
Kelta edények
Római-hun kori germánok(2-4 sz.)
A 3 század végétől Penc környékén Rád-Kosd határrészén germán törzsek éltek a mai Tord-árka területén s nemegyszer római zsoldban védik Pannonia határát a Duna-kanyarban és északról betörő 'barbárokkal' szemben.
Avarok (6-9sz.)
Lovas nomád nép. Két temetőjük -korai és későbbi- amely újabb felfogás szerint lehet korai magyar is, Rád településen található a Magashegy alatt és Újtelken a Bocskay és Sallai utca területén. Telephelyüket Csőváron az Aranyhegy alatt sejtjük.
4. Tárlószekrény
Honfoglaló magyarság (896-970)
Penc és környékén a honfoglalás után Árpád társfejedelmének Kurszánnak szabad pásztorai szálltak meg. Temetkeztek a rádi Kishegyen és a penci Bok-hegyen, kb 950 táján. A sírokban gazdag leletanyagot találunk, lovastemetkezések is előfordultak. Részvételüket a nyugati kalandozásokban pénzleletek bizonyítják.
 | ||
| Avar edény és nő tűtartója Rád |
 | |
| Honfoglalás kori kengyel Rád, Kishegy |
 |
| Honfoglalás kori férfi fülbevaló Penc, Bokorhegy |
Kora-középkori szállásbirtokok(10-11 század)
Legkorábbi a 10 sz-ból eredő penci telep és temető. A korabeli köznép hátra hagyott emléke. Temetőjük Pencen a Tuskolánon, telepük ugyanott és az alsópenci Határszilfa környékén, az egykori Öregtáblán terült el.
Kosd megszállása is a honfoglalás utáni időre tehető. Kond fia, Kosid /Kosd/ járt Árpád fejedelem követeként Szvatopluk morva fejedelemnél.
Középkori falutelepülések
Duka, Rád, Penc, Csővár vidéke később királyi birtok, adományként királyi vitézek kapják. Így kaphatta meg a Zách család Duka, Rád, Cső, Acsa birtokait. 1200-ban Kosdot a váci püspök birtokolja, ugyanakkor Penc is szerepel oklevélben, tulajdonosát nem ismerjük. Kosd szomszédságában Kéménd is templomos hely. Kálmán király pénze került elő -az 1100-as évek elejéről- egyik sírjából. Cselőte, Naszály, Sűgyi szintén faluk voltak a középkorban Penc, Rád, Kosd, Cső szomszédságában.
Tatárjárás(1241-42)
1241 Virágvasárnapján a tatárok elpusztítják Vácot és vele együtt a környéket is felperzselik. A falvak lakossága a közeli erdőkbe menekül. A tatárjárás után kezdődött Cső vár építése. A várban talált 1250-es évek elején vert IV. Béla dénárja ennek egyik dokumentuma.
A feudalizmus virágkora (13-14.sz)
Környékünkön az említett Zách nemzetség mind nagyobb területet birtokol. Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára áll Zách Felicián. A trencséni csatavesztés után azonban átpártol a király oldalára. 1330 április 17-én azonban Zách Felicián Visegrádon a királyi család ellen merényletet követ el. Egyedül a rádi és acsai Zách nembeli Berend alispán fiai kerülik el a királyi bosszút. A merénylet után 1330-ban Károly megtámadja Bazarád havasalföldi vajdát. Seregével együtt tőrbecsalják. A király familiaresei, meg Berend fia, Márton mentik meg életét. 1347-ben Acsai Berend fiai Márton, Berend és Gergely osztozik ősi birtokán Acsán és Rádon.
Középkori építmények
Mind a négy község a középkorban templomos hely. Csővár középkori templomára utal egy konzol, mely a mai templomtorony oldalában látható befalazva. Rajta a kőfaragó önarcképe látható.
Pencen a 14. sz-ban épült templom.
A Kosd Árpád-kori templomának restaurálását most végezteti az Országos Műemléki Felügyelőség.
Berend ispán kúriája Acsán a 14. sz-ban állt, kapuőrző oroszlánjai a penci múzeum kőtárában láthatók.
A Penczi család kúriája, mely a múzeum mögött állt, állítólag 1300-ban épült. A múlt században lebontották.
.jpg)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése