Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts with Thumbnails

~ Cserhát-táj múltja kiállítás~ 2012. 02 14.

Author: Martha / Címkék:

A kiállítás hat helységben és az udvari kőtárban látható, az alábbi elrendezésben


Előszoba: Mindenkor ideiglenes időszaki kiállításnak fenntartva.

Konyha: Falusi konyha sütőkemencével, tűzhellyel, konyhaeszközök bemutatása. A tárlóban helyi régi néprajzi anyag látható.

I. szoba: Kőkortól a tatárjárásig bezárólag a környék nagyon gazdag régészeti emlékeinek bemutatása.

II. szoba: A magyar középkor, török hódoltság, kuruc-szabadságharc emlékei.

III. szoba: Községeink gazdasági életének fejlődése a 18. századtól földművelés, állattartás, bányászat, ipar. 1848-49 szabadságharc, Ferenc József kor, I-II világháború, Tanácsköztársaság ideje.

IV. szoba: Írók, költők, művészek kapcsolata községeinkkel. Felszabadulás, újjáépítés 1945-től napjainkig

~Cserhát-táj-falumúzeum 60 éve II.~ 2012.02.13.

Author: Martha / Címkék:


... Berendezést az Igazgatóság biztosított hozzá, asztalokat, székeket. 1975-ben teljesen új kiállítástárlókat kapott a múzeum. A Minisztérium Kiállításrendező Csoportja pedig az állandó Cserhát-táj kiállítást készítette el.

A múzeum melléképületének oldalfalán 20 m2 felületen elhelyezést nyert a csővári várban feltárt gótikus és reneszánsz kőanyag, Penc gótikus és barokk anyagával együtt.

Az 1980-a évek elején tervezett víztelenítése a falaknak elmaradt. Ennek következménye lett a még gyorsabb épületromlás. Elmaradt a fűtést biztosítandó gázbevezetés és az eltelt 60 év után, ezen feltételek hiányában az épület állaga csak romlott, annak ellenére, hogy védett műemlék.

A múzeum 60 éves fennállása alatt kiállításaival, előadásokkal kulturális igények kielégítését kívánta szolgálni. 1952-től 1960-ig rendszeres látogatásról vendégkönyvben statisztikát nem vezettek. 1960-2001 között a múzeum látogatóinak száma 70384 fő volt. Az állandó kiállítások mellett 1957-től 58 alkalommal rendeztek időszakos kiállítást, kihelyezett pedig 12 alkalommal volt. A múzeumvezető több száz tárlatvezetést tartott minden ellenszolgáltatás nélkül, amit a látogatók a vendégkönyvben elismerésükkel honoráltak.

1963-1977 között Penc és a környékbeli általános iskolák felső-tagozatos tanulóinak évente helytörténeti vetélkedőt tartott a múzeum és a múzeumvezető maga gondoskodott a tanulók jutalmazásáról.

A múzeum vezetője kezdeményezte a Petőfi-kultusz ápolását, így gyűjtése nyomán sikerült két Petőfi- emlék táblát avatni, egy Petőfi-obeliszket felállítani a múzeum előtt.

Javaslatára történt 1848-49 évi szabadságharc penci vörössipkás honvédjének emlékkövet állítani ugyancsak a múzeum előtt.

Javaslatára történt Evva Lajos emléktáblájának avatása emlékkiállítással egybekötve.

A múzeummal összefüggően irodalmi tevékenység  a múzeumvezető részéről megjelentetett (Petőfi-kultusz ápolása mellett) a költő és családjáról 15 tanulmány készült. A múzeum 4 községéről pedig monográfia:

Rád községről 1998-ban
Csővár 2000-ben
Penc 2002-ben
Kosd községé is elkészült - más kapott megbízatást

~Cserhát-táj Falumúzeum 60 éve I.~ 2012. 02. 10.

Author: Martha / Címkék:






A II.Világháború után az országban egyike volt a legelsőnek létesített falumúzeumok sorában.
Születése 1948-ban kezdődött helytörténeti kiállítás rendezésével., 'Falunap' egybekötésével. Két termet töltött meg az összegyűjtött muzeális régészeti és néprajzi anyag. Feldolgozásra került 10 nagyméretű tablón a község története. Délután író -, paraszt találkozón Lengyel Dénes, Teleki Intézet tanára ismertetett regényeket. Este szabadtéri előadásban Petőfi penci látogatásainak egyfelvonásos színdarabját mutatták be a fiatalok. Az egész környék lakossága részt vett ezen az ünnepségen. Több napilap megemlékezett erről az eseményről. Az ünnepséget követően az emberek napokig gyönyörködtek a kiállításban, majd minden visszakerült a ládafiákba gazdáik emlékei közé.

Ekkor érlelődött meg az a vágy hogy Pencnek állandó múzeuma lehetne, össze kellene gyűjteni nemcsak a falunak, de a tájnak régészeti, néprajzi emlékeit, az egykori Cserhát-tájhoz tartozó Rád, Penc, Kosd és Csővár  fellelhető és leletmentéssel begyűjthető anyagát. Ennek megindítása 1948-tól 1952-ig folyt, akkor nyílt meg az általános iskola egyik szobájában, Gerengay Páltól, akkor Petőfi múzeumnak elnevezett gyűjtemény, mindez saját erőből. 1954-től a Váci Járási Tanács rendszeres támogatását élvezte, előbb tárgyvásárlásra, majd a csővári vár ciszternájának feltárására adott 5000 Ft összeggel. Ezek bemutatása képezte az első állandó kiállítást.

1960-ban Penc legrégibb műemlék épületébe, végleges helyére költözhetett a múzeum gyűjteménye.
A politikai helyzet változásával a tulajdonos család visszaigényelte az épületet. 1966-ig húzódott az ügy, végül a Pest megyei Tanács megvásárolta múzeumnak a műemlék épületet.

1962-ben megalakult a Pest megyei Múzeum igazgatóság, azóta felügyelete alá tartozik a múzeum.
1972-73-ban jelentős összeggel renováltatta az épületet, új tetőzetet kapott. A helyi Tanács támogatásával és társadalmi munkával megépült  raktárnak és irodának egy melléképület. Melyet a nyugdíjasok múzeumpártoló tagként igénybe vehettek...

http://www.facebook.com/pages/Jakus-Lajos-M%C3%BAzeum-Penc-M%C5%B1eml%C3%A9kei/167170823395407?sk=info

Műemlékeim ~Evva kastély Penc~ 2012.02.07.

Author: Martha / Címkék: ,


Evva kastély -volt Kozáky kúria

Az Osztroluczky család rokonságába tartozó család építette az 1750-es évek elején. Tulajdonosai sorrendben a Jeszenszky, Nozdoviczky,  Frideczky család végül Horvát-Kozáky, mely a 19. század végén eladta Evva Lajos volt Népszínházi igazgatónak.

Evva 1900-ban átépítteti, két oldalszárnnyal megtoldva keskeny pince húzódik alatta. Az egykori épületet 1900-ban legalább 1 m-rel megemelték, ugyanígy az udvart is. A kút kőkávája így került a földszint alá. Az Evva kastély mely az egykori Kozáky-kúria átépítésével jött létre, 1900-tól szinte változatlanul fennmaradt. Az Evva család az első világháború végén eladta. Megvette egy helybeli kovácsmester, Kiszely János a Tanácsköztársaság idején.

A hagyomány úgy szól róla, hogy azt 'fejér pénzen' fizette ki, aminek a hátlapján a pincérek számlázták a vendég fogyasztását. Egy képes levelezőlapon 'Kiszely kastély felirat őrzi az akkori tulajdonos nevét. Utána új tulajdonos Drucker Jenő a Borászati Lapok szerkesztője, majd Gintner Bálint nyugdíjazott erdőmérnök, 1926-ban még tulajdonában volt. Neki utóda Fazekas Kálmánné. A legutolsó tulajdonos pedig Rácz Vilmos, a Színházi Magazin szerkesztője.
Az épület  1948 után államosítva.

 1948 nagy kulturális feladata az állam és az egyház szétválasztása volt.

Műemlékeim ~Turai kastély~ 2012. 02.03.

Author: Martha / Címkék:

Tura helység területe1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély terveinek elkészítésével Ybl Miklós építészt bízta meg. A kastély tíz évig épült. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött.

(A munkálatok azóta félbeszakadtak. Bár az épület jelenleg is meglehetősen romos állapotban van, naponta látogatható.)

 

Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint a szintén Ybl által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Ybl a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol wc, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtök a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.


 Az épület egyediségének jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, az emelet felett pedig a négyzetes, vaskeretű kazettákban színes üveg volt, ezt 8, tükörrel bélelt fénycsatornán át érkező súrolt fény világította meg.

Related Posts with Thumbnails

Keresés ebben a blogban

Rendszeres olvasók