A kelet színmuzsikája.
A szőnyeg a keleti ember szemében a legbecsesebb kincs. Valósággal a családias érzés a tűzhely melletti hangulat jelképe. A földre téve vagy a falra akasztva mindig gondolatokat is sugall és a megbékélt hangulat felidézője a lelkekben.
A perzsaszőnyeg csomózásának technikája nehézkes, hosszadalmas és így drága. A túl precíz munkákat a könnyű és gyorsan előállítható darabokkal helyettesítették. Ilyen szőnyegtechnika a Kilim-hímzés.

Sajátos stílusa a futóvonalak menetéből adódik.. Először a körvonalat szokták kihímezni, azután töltik ki a mintákat. Elvontan jelenik meg a természet. Végsőkig leegyszerűsítve. Az ágakat indákat még fel lehet ismerni, a virág a levél már sokszögű idommá változik. Csak tarka színes foltok, kellemesen pirosló és tarkálló csíkok hatnak a szőnyegen.
A hímzés módja



A mi nyelvünknek mint oldalági rokonunknak, a töröknek ez a szó ez az írásmód az igazi megfelelője. Ezen a kifejezésen egy bizonyos fajtájú szövött szőnyeget értenek. Hazája: a Kaukázus, melynek nomád, sátorlakó pásztornépei közt sok ezer év óta szokás szőni az effajta szőnyeget. Sátraik fedője, faliszőnyegeik dísze szokott lenni a geometriai mintákkal ékes Kilim/ technikájában rokon a mi 'torontáli' szőnyegeinkkel..