A sok színes fonállal készült népi hímzés mellett találunk egyszínű fehéreket is. Ezeknél nem az alap és a hímzőszál színbeli ellentéte vagy a tarka színek összhangja adja a díszítő hatást, hanem a többnyire áttetsző alapon sűrűn töltött felületek és a közöttük elhelyezkedő áttört, lyukacsos részek összhatása. átlátszatlan alapon a töltött részek fény és árnyjátéka, vagy a sűrűn átlyuggatottság díszít.
A különböző vidékek fehér-hímzésein a sűrű felületeket lapos-hímzéssel vagy domoború hímzéssel dolgozzák ki.
Lapos-hímzésnél szálvéget a kidolgozandó forma felületén varrjuk el. A hímzést a forma felső csúcsán kezdjük., Felöltünk a forma egyik szélén és a túlsó szélén öltünk le, majd alul átöltve ismét az előző szélen kezdjük a hímzést. Az öltésirányt a forma alakja szabja meg.
A domború hímzés csak annyi eltérést mutat a lapos-hímzéstől, hogy a formák kihímzése előtt hosszirányban 2-3 öltést teszünk, amelyek a keresztirányban föléjük kerülő hímzést feldomborítják.
A lyukhímzés készítésénél a szálvéget csomó nélkül a rajz vonalába húzzuk és apró előöltéssel, a formát körülvarrjuk, de azon túl is még néhány öltést teszünk, hogy a szál jól rögzítődjék.. Felvágjuk az anyagot, mindig szálirányban. Kisebb lyukaknál elég, ha csak hosszában, széltében vágjuk fel a rajzig, nagyobbaknál körben is bevágásokat kell tegyünk és a fölösleges anyagot a lyuk közepén eltávolítjuk.
.jpg)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése