II. SZOBA
5. TÁRLÓSZEKRÉNY
A köznemesség felemelkedése
Rád
Csői András fiainak birtokrészét cserével Rádon Garai Miklós nádor szerzi meg 1422-ben.
Csővár
Cső község középkori tulajdonosa a Csői család, őse szintén királyi vitéz lehetett. Vára a 15. század közepén a Hunyadi-rokonságba tartozó Ráskay család kezére kerül, mint zálogos királyi birtok. Még Mátyás király életében adományul kapja fia, Corvin János. A király halála után 1000 aranyért eladja Ráskay Balázsnak és fiának, Tamásnak.
Penc
Penczi Erős András kapja Pencet adományul Károly Róberttől vagy I. Lajostól. A Penczi család tagjai kétfelé osztják 1434-ben birtokukat: Alsó és Felső Pencre. Az előbbit rokonság révén a Szobi család örökli.
Feudális anarchia 1440-1460 között
 | |
| Reneszánsz pastoforium Csővár 16. szd. eleje |
V. László halála után Giskra huszita zsoldosaival megszállja a felvidéki várakat, Csővárat is. Csővárból kiindulva pusztítják ellenlábasuk, a Hunyadi-párti Szilassy Vince váci püspök birtokait. Penc is áldozatul esik. Edénybe rejtett Nagy Lajos és Zsigmond-korabeli több száz ezüst dénár került napvilágra, amit ilyen rajtaütés nyomán rejthettek a földbe.
6. TÁRLÓSZEKRÉNY
Penc és környéke a két királyság határán (1526-1541)
 |
| Kályhacsempe közepe (Csővár. 15 sz.) |
A Penczi család férfiágon Penczi Tamással 1533-ban kihal, ekkor Felső Pencet mind a két király eladományozza híveinek. Szapolyai János Martinuzzi Fráter Györgynek és rokonainak, Ferdinánd király viszont Penczi Krisztina férjének. Rád-Acsa sok birtokos változás után a Vay családra száll a 17. században. Csővárt Ráskay Balázs halála után Bebek, Kenderessy, Bosnyák, Koháry, Károlyi család örökli egymás után.
Török hódoltság (1541-1686)
1544-ben Vác török kézre kerül, így Rád, Kosd, Penc is. Csővár csak 1552-ben esik el, de azért a török Cső falut is adóztatja. Fennmaradtak e korból a falvak lakóinak adóösszeírásai. A török mellett a falvak földesurai is beszedték az adójukat. Krusith János csábrági kapitány bérelte Kosdot több faluval együtt: Rádot Olasz Bálint. A budai pasának tizedet adtak szőlőből és gyümölcsből. Pénzzel és egyéb szolgáltatással is tartoztak.
7. TÁRLÓSZEKRÉNY
Végvári élet
1550-ben Csővár kapitánya, Dancs Pál levelében beszámol arról, hogy két törököt elfogtak, egyiket levágták, mivel nem adta meg magát, a másikat úgy megkínozták, hogy ebbe belehalt. Előtte kivallatták a basák terveiről. Ugyanezen évben Kapitány György hollókői várnagy párviadalra kiáll Hubiár agával, Szandavár parancsnokával. Buják alatt találkoznak. Tinódi Sebestyén megénekli a viadal lefolyását. 1551-ben Ferdinánd király megengedi Thuri György sági kapitánynak, valamint két társának, Rácz Jánosnak és Dancs Pál csővári kapitánynak, hogy párviadalra kiállhatnak előkelő török vitézzel. A király egyik leveléből ismerjük a bajvívás kimenetelét: Thuri fejét vette a töröknek.
8. TÁRLÓSZEKRÉNY
Művelődési viszonyok a 16-17 században
1546 -ban készült adóösszeírások feltüntetik a papokat és diákokat. Kosd összeírásában András pap után közvetlen Benedek diák következik, aki tanító és nótárius tisztet tölthetett be. Pencen találjuk ekkor Márton papot és János diákot. Márton ha Pencről hamarosan távozott, azonos lehet azzal a nagyoroszi Márton pappal, akivel Ali budai basa üzen 1552-ben az ostromolt várba, Szondi György drégelyi kapitánynak, hogy adja meg magát. A 16. század végétől Rádon már református prédikátor működött, aki egyben tanító is. Kosdon 1612-ben református tanítót találunk. Csőváron 1669-től ismerjük a tanítók nevét. A betű eljut jobbágyainkhoz.
Reformáció, ellenreformáció a 17 században
A 16. század nyolcvanas éveiben Vác és környékén befogadják a reformáció tanítását. A váci püspök Almássy Pál (1608-1621) megindítja az ellenreformációt. A kosdi, cselőtei református jobbágyokat háborgatja református vallásuk miatt, azonban azok előbb Bocskai, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támogatását élvezik, amikor azok megfordulnak Vácon. A rádiak 1657-ben romos templomuk kijavítására Pest megyétől 25 Ft segélyt kapnak. Cső falut a század közepén, 1648-ban, új földesura, az Egry család telepíti meg felvidéki szlovák ajkú evangélikus vallású lakosokkal. Egry Márton és testvére Csővárra 1662-ben prédikátort hozott.
Megfutások, visszatérések, új fészekrakások
A változó szerencsével folyó háborúkban a visszavonuló török és felszabadító szövetséges hadak számtalanszor zaklatják, felélik a környéket. Végül ezt a lakosság úgy megsínyli, hogy 1686-95 között elhagyja a faluit, szétszéled. A Visszatérés után nagyobb erővel indul meg az ellenreformáció Kosd, Rád, Cselőte reformátusai ellen. Csővár viszont a beszállásolt német katonasággal és a szomszédos Acsa földesurával tűz össze. A csőváriak panaszukkal 1701-ben a vármegyéhez fordulnak.
Birtokosok a török hódoltság után
Rádot Vay Ádámtól a Muzslay család örökli. Pencen a Baloghy, Osztroluczky, Zsembery család számos leszármazója épít kúriát. Csőváron a Csői család leszármazottai, az Egryek lányági örökösei és a Szelényiek és Divényiek a birtokosok.
A vár birtokát Koháryaktól a Károlyiak öröklik, tőlük pedig 1731-ben a Prónayak veszik meg.
A megtelepült földesuraknak kellett gondoskodnia a török idők alatt rombadőlt vagy megroskadt templomok újjáépítéséről, amelyek a középkori templomfalak felhasználásával épültek újjá. A 17-18. sz. fordulóján épült Pencen a múzeum épülete, egykori Osztroluczky kúria. Rádon a 18. sz. közepén a Muzslay kastély a korra jellemző barokk stílusban.
9. TÁRLÓSZEKRÉNY
Kuruc mozgalmak, Rákóczi szabadságharca (1703-1711)
1703-ban megindult toborzás idején Jánossi seregében 123 főből 9, Bercsényi seregében mindössze 1 fő csővári. 1704-ben a diósjenei jobbágyok Rákóczitól kérnek segítséget, mert minden falu elpusztul:
"Szokolya, Nógrád, Nőtincs, Kosd, az karajsó helyekről a nép eloszlott szerte széjjel"
Tehát újabb futás. Rákóczitól kérnek védelmet és igazságszolgáltatást a csőváriak is, de a kurucok hatalmaskodásaival szemben, mert bizony azok között is akadtak olyanok, akik elkövettek túlkapásokat.
Divini István, aki Egry Márton unokájának férje később, részt vesz a szabadságharcban. Tőle származik az 1707-ben keletkezett katonaénekeket tartalmazó kódex.
Megalkuvás a szabadságharc után
Rákóczi szabadságharcának bukása után a fejedelemmel együtt Lengyelországba bújdosott udvari marsallja, Rád földesura, Kuruc Vay Ádám. Ott nyomorog, s végső ínségében Mányoki Ádám festőművész-képírótól kér kölcsön 200 aranyat. Fia is úgy tudott csak hazatérni, hogy neki is adott 10 aranyat. Ifj Vay Ádám itthon Habsburg-hűségre tér, katolizál, letelepszik Rádon. 1728-ban elveszi a református jobbágyaitól a templomot, prédikátorukat elűzi.
Az ellenreformáció sújtja a kosdi református jobbágyokat is, hasonlóan elveszi a templomot, papjukat üldözik.
 | |
| Lőportartó szaru (Penc, 17 szd.) |
Telepítő-vándormozgalom (1693-1790)
Puszta-Penc az 1720-as évektől majorsági cselédekkel újjátelepül. Pencen 1749-ben felvidéki zsellérekkel nagyobb számban megtelepszenek. Rádra szintén érkeznek szlovák ajkú lakók, Kosdra pedig mintegy 60 német családot hoznak. A vándormozgalom 100 évig tart az 1690-es évektől. Rádról több család elszökött az Alföldre, Jászságba. 1780 táján Pencen volt olyan év, amikor 80 fő jött s ugyanannyi távozott.
 | ||
| Kályhacsempe koronás oroszlánnal Csővári csárda, 18. század |
A II. szobában a tárlószekrényekben láthatókon kívül az alábbiak kerültek kiállításra
A szoba közepén faragott szekrény a 19. századból.
Úrasztala, készült 1843-ban, Bethlen Rozália adományozta a kosdi református egyháznak.
A sarokban kandalló a rádi Muzslay kastélyból 19. szd
A falba beépítve késő gótikus ajtó szemöldökköve 1482-ből, másik vele egykorú ajtószeglet szintén Csővárból.
A falon feliratok olvashatók a várból. Ráskay Balázs királyi főlovászmester. Budavár főkapitánya vésette kőbe építkezések emlékére 1482-ben és az 1500-as évek elején.
A 9. tárlószekrény mellett a rádi Vay-Muzslay család vas levelesládája a 18. sz. elejéről.
.jpg)
