A porcelán a keramika legnemesebb anyaga, kínai találmány, kvarc, kaolin és földpát keverékéből előállított fehér masszából készül. Cserepe teljesen tömör, nedvszívó képessége nincs. Törésfelülete fehér, fényes, kagylós. A porcelánmassza és a máz összetétele szerint beszélhetünk kemény- vagy valódi és lágyporcelánról, de átmeneti fajták is vannak mint a "csontporcelán". Az európai keményporcelán alapanyagát az előkészítés során finomra őrlik, gyúrják, képlékeny masszává alakítják, majd korongolják vagy formába öntik.
A porcelántárgyat a megformázás után először 800-900 C körüli hőmérsékleten kiégetik, majd ugyanezen nyersanyagokból, de más arányban kevert mázolatba mártják és kb 1400 C-on újból kiégetik. A máz ragyogóan fényes, fehér felületet ad, amelyen a díszítés jól érvényesül. A díszítések máz feletti vagy máz alatti festésűek lehetnek. A máz feletti festést fémoxidokkal végzik, majd 800 C-on beégetik, az aranyozást alacsonyabb hőfokon, kb 700 C-on égetik be. A porcelán neve neve az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylótól származik.
A kőedényt az angolok és a franciák finomfajansznak hívják. Kétféle keménycserepet ismerünk, az ún. puha vagy meszes keménycserepet, melyet fehér tűzálló anyagból mészkőből v. krétából és kvarcból készítenek és a kemény kőedényt, melyet fehér tűzálló anyagból, kvarcból és földpátból állítanak elő. Anyagát iszapolt fehér anyag és kaolin alkotja, melyhez finomra örölt kvarcot, földpátot és krétát adnak meghatározott arányban. Az így nyert agyagkeveréket gipszedénybe teszik, melyben a keverék kellően összesűrűsödik. A tárgyak formálása öntéssel, szabadkorongolással történik, melyet szárítás után agyagtokba rakva terrakotára égetnek, majd máziszapba mártva, tokokba rakva újra égetik.
Máza átlátszó bóraxos ólomüveg, melyet kvarc, bórax, ólomoxid, és földpát alkot.
Díszítése többféleképpen történhet. Leginkább elterjedt a máz alatti festés. A mézgás vízzel összedörzsölt festékkel a terrakottára festenek és csak ezután mázazzák és égetik ki a tárgyat. Durvább díszítményeket sablonnal, a finomabbakat pedig illanó olajjal kevert festékkel nyomják az edényre. A rajzot rézlemezre vésik, és cinkográfiai eljárással viszik rá az edényre. Végül máz felett is festik az edényeket a porcelánfestés eljárás szerint.
.jpg)
