~Sándorfalvi Sándor: Petőfi a Penci szüreten~ |
(1914-2010)
A világháború már négy esztendeje dúl, az ország anyagilag kimerült. Polgáraitól az állam kér hadikölcsönt, majd a háború után visszafizeti. Simonics János penci kőműves is jegyez: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1948. dec 31-én 450 Korona hadikölcsönről, 6 %-os kamatáról elismervényt ad, ezt egy év múlva megismétli.
A háború közben elveszett a hadikölcsönbe adott sok millió, mert a pénzük is értéktelenné vált.
Simonyik János és családja megsínyli a nehéz időket. Felesége községi bába. Kisfiukat nem tudják taníttatni középiskolában, hiába szeretnék. A gyermek érdeklődése egyébként a festészet iránt is megnyilvánul. Saját hajából ecsetet készít, azzal próbál festegetni. Alig járta ki az elemi iskolát, a községházán kisbírónak alkalmazzák. Közben festeget, másolgat képeket.
Alig múlt 15 éves a község jegyzője Schéda László felfigyel a fiú tehetségére, mindent megtesz, hogy a Képzőművészeti Főiskolára fölvegyék, de iskolai végzettség nélkül ez nem sikerül. Sándor is pályát választ, Újpestre kerül műbútorasztalos mesterséget tanul,. Úgy gondolja, ha Munkácsy Mihály asztalosinasból lett világhíres festő, példaképnek tekintheti. Újpesten Krivácsi Szűcs György festő szabadiskoláján kezdett a képzőművészettel megismerkedni 1940-ben. Festményei ismerősei körében megbecsültek, de úgy érzi, csalódott elképzeléseiben. Érdeklődése másfelé fordul: verseket írogat és zenével, zeneszerzéssel foglalkozik: vallásos ifjúság között Újpesten maga is hívükké válik baptista gyülekezetben. Közben a világháború sodrásába kerül. Egyszer csak ismét elővesz az ecsetet. Addig évekig csak szemlélte mások művészi munkáját és magába szívta azok festésének technikáját. Ekkor maga is arra az elhatározásra jutott, hogy ugyanazt maga is meg tudja tenni.
Életének új színterén Székesfehérvárott, képzőművészeti körben ismét új világ nyílik meg előtte, ott fejlődött tovább. Amire vágyott ifjúkorában, nem kerülhetett a Képzőművészeti Főiskolára, autodidakta módon eléri, hogy a Képzőművészeti Szövetség tagjai sorába felvette. Utána megnyílt a lehetőség, hogy szabadon rendezhetett tárlatot, kiállíthatta alkotásait. Így lett elsősorban befogadott városának, Székesfehérvárnak ismert, megbecsült képzőművésze.
Penc hasonlóan felhasználta szülöttének tehetségét és a helyi Petőfi-kultusz ápolására megfestette vele a költő penci látogatásait:
1835-ös karácsonyi vakációra érkező aszódi diákok kalandos útját, felborult szekerüket a Hárs-völgyben.
1838-as szüreti vakációját Pencen, Menyecskehegyen írt versének helyszínét.
Sándor immár volt családi nevét felcserélte kétszeresen Sándorfalvi lett és így szignálhatta minden alkotását. Példaképe Munkácsy Mihály megélt 56 évével világhíres maradt, Sándor harminc évvel meghaladva, még életének hátralévő esztendeit használja fel egészséggel művészete kiteljesedésére, míg kezéből ki nem hull az ecset.
(Lejegyezte: Jakus Lajos Penc, 2002)